A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját.
|
Fotó: Rácz Gabriella |
Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt hűségesen védték a „nagyságos fejedelem” várait.)
A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát.
2017. május 4. csütörtök, 18:00 Nyíregyháza, Váci Mihály Kulturális Központ
Műsor
Nyitány
Az előadásban bemutatásra kerülő táncok és muzsikák antológiaszerű felvonultatása.
A viski bálban
A történelmi múltú koronaváros, Visk táncai elevenednek meg a jelenetben: csárdás, kanásztánc, friss csárdás.
Szlatinai joc
A máramarosi románok dinamikus és virtuóz táncai után egy román népdal szólal meg, melynek variánsai több magyar vidéken is megtalálhatóak.
Horovod
A szakrális világba forduló ruszin lánytánc a tavaszt, az újjászületés hírét hozza.
Szól a kakas már
A héber nyelven énekelt imát tiszaújlaki zsidó lakodalmas dallamok követik. Az összeállítás lezárásaként a „Szól a kakas már” című dal szólal meg, mely az egyik legismertebb zsidó népdal a Kárpát-medencében.
Málánká
A ruszinok farsangi maskurás tánca, amely játékossága mellett megidézi a régi korok pogány hiedelemvilágát is.
Várakozás
A hívő ember életében az egyik legfontosabb pillanat Jézus születésének, a karácsonynak az ünnepe. A várakozás időszakának történeteit számtalan ének őrzi szerte a Kárpát-medencében. Az összeállításban a magyar református ének és a viski kántálás mellett egy ruszin népének is fölcsendül.
A ruszinoké
Az énekes ruszin „vándordallamot” a forgatós (krucsena) követi, majd a jelenet a ruszin férfiak körtáncával, az árkánnal zárul.
A nagypaládi cigánysoron
A jelenet a Kárpátaljára is átnyúló Szatmár-vidéki cigányok archaikus és virtuóz táncai (botoló, lassú és friss) mellett felvillantja a cigány társadalomban máig létező sajátságos és hierarchikus férfi-női viszonyokat is.
Pásztorok
Férfi ének, botoló és oláhos tánc idézi meg a magyar pásztorok régmúlt világát.
„Nagydobronyba két úton kell bemenni”
A kárpátaljai, palóc gyökerekkel rendelkező Nagydobrony táncai kelnek életre a jelenetben, majd fölcsendül az előadás vezérgondolatát is adó Rákóczi-dallam, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás…".
Közreműködnek:
a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,
meghívott művészek: Bősze Tamás, Pál Lajos,hangfelvételről: Pál Eszter, Szlama László
Szólót énekelnek:
Herczku Ágnes mv. / Kubinyi Júlia mv. / Pál Eszter mv.Hetényi Milán / Szoboszlai Balázs
Az Idéző szerepében: Borbély Beatrix / Kosina Mónika
Zeneszerző: Pál István Szalonna
Zenei szerkesztő: Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Fény: Győri László
Művészeti munkatárs: Orza Calin
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor
forrás: hagyomanyokhaza.hu